Фукс, Енё (венг. Jenő Fuchs)

Fuchs Jenő
Fuchs Jenő az 1912. évi nyári olimpiai játékokon
Személyes adatok
Születési dátum	1882. október 29.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1955. március 14. (72 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernem	Kard
Klub	Egyesületen kivüli
Edző	Rákossy Gyula
Fuchs Jenő sírja Budapesten. Új köztemető: 23-1-109/110.
Magyarország színeiben Vívás Olimpiai játékok arany 1908, London kard egyéni arany 1908, London kard csapat arany 1912, Stockholm kard egyéni arany 1912, Stockholm kard csapat

Fuchs Jenő (Budapest, 1882. október 29. – Budapest, 1955. március 14.) négyszeres olimpiai bajnok kardvívó.

Apja nyomdász volt, a Pallas nyomda főgépmestere, aki mind a két fiának meg tudta teremteni az egyetemi tanulás lehetőségét. Fuchs jogászként végzett, 1911-ben a budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett.

Sportpályafutása

Mivel nem tartozott a korabeli vívótársadalmat alkotó gazdag családból származó vagy katonai pályát befutó vívók közé, Rákossy Gyula tanítványaként Magyarországon nagy versenyt sosem nyert, sokáig egyesületen kívül versenyző volt, de később sportolt az MTK és az NVC színeiben is. 1908 elején első lett a rendkívül erős jogászversenyen, amely a bajnokságban szerzett nyolcadik helyével együtt elegendőnek bizonyult, hogy az 1908-as londoni olimpiára nevezzék.

A londoni olimpián rendkívül jól alkalmazkodott a szokatlan körülményekhez (a mérkőzéseket salakon rendezték), és bejutott a nyolcas döntőbe, ahol Zulawszky Bélával holtversenyben végzett az első helyen, akit végül az egy tusra menő döntőben legyőzött. A csapatversenyben újabb aranyérmet szerzett

1908 és 1912 között nem indult versenyen. Az 1912-es stockholmi olimpiára címvédőként került ki, ahol megismételte négy évvel ezelőtti sikereit. Ezután újra csak a vívótermekben lehetett vele találkozni, versenyeken nem. 1924-ben ismét jelentkezett, hogy bekerüljön az olimpiai csapatba. Ennek feltétele az volt, hogy versenyeken bizonyítsa be, hogy helye van a legjobbak között. Később az olimpiai indulók létszámát négy főben korlátozták, ennek hatására Fuchs visszalépett válogatótól.

1928-ban újra jelentkezett a válogatóversenyekre az olimpiai indulás reményében. A hír lázba hozta a hazai sportvilágot, hiszen a négyszeres olimpiai bajnok 20 éve, 1908 tavasza óta nem szerepelt magyar versenyen. De ekkor már nem volt a régi formájában. Fáradtsága, versenyhiánya rányomta a bélyegét a szereplésére, és a legendás nyugalma is elhagyta, így nem tudott a döntőbe kerülni. Ezután végleg felhagyott a versenysporttal.

Összesen hét alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A víváson kívül versenyszerűen sportolt evezésben és szánkózásban is. Visszavonulása után ügyvédi irodát nyitott, majd tőzsdei titkárként tevékenykedett.

A második világháborúban önkéntesnek jelentkezett, de a szabályok szerint csak munkaszolgálatos lehetett. Ő ezt is vállalta. Rajparancsnokként aknaszedő feladatokat látott el a 323. német gyaloghadosztály sávja előtt. Helytállásáért Hofmann százados és Friedrich Trompeter ezredes előterjesztette II. osztályú német Vaskereszt kitüntetésre. A 2. magyar hadsereg parancsnoka, Jány Gusztáv az előterjesztésről így nyilatkozott: „Nincs módom felülbírálni a németeket, én csak hőst ismerek!”, és ennek megfelelően Fuchs Jenőt és raját a további szolgálat alól felmentette és hazaküldte. A frontszolgálat után Fuchs egy angyalföldi hadikórházban dolgozott mint ápoló, így vészelte át a háborút.

A kitüntetést Berlinben vette át. A háborút követően 1945-ben háborús kitüntetése miatt letartóztatták. Fogságát a Pest-vidéki Fogházban töltötte, többek között Szepessy Géza főhadnagy társaságában.

1912-ben közeli barátja, Nádas Sándor újságíró így jellemezte egy hosszabb cikkben a Nyugat hasábjain: „Nincs szép magyarosított neve, Fuchsnak hívják, kis, kezdő pesti fiskális, alacsony, jelentéktelen fiú, bajusza nincs is, vagy talán borotváltatja, cvikkert hord, lassan, csöndesen beszél”. 1958. május 18-án Klell Kálmán így emlékezett rá egy hazai emlékversenyen: „Az alacsony, zömök termetű Fuchs vívóállása nem volt iskolaszerű. Rendesen nagy távolságban állt fel ellenfelétől. Idegekre menő, óvatos vívómodorában a pengejáték közben elvonta küzdőtársa figyelmét, s ezalatt szinte belopta magát ellenfele közelébe. Ilyenkor aztán ballesztrával [ugrással] vagy villámgyors egyenes vágással lepte meg ellenfelét.”

1981-ben a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagjává választották.

Sporteredményei

• kétszeres olimpiai bajnok egyéni kardvívásban (1908, 1912)
• kétszeres olimpiai bajnok csapat kardvívásban (1908, 1912)

Érdekességek

1910-ben Fuchs olimpiai csapattársával, Gerde Oszkárral vívott kardpárbajt, amiben Fuchs könnyű sérülést szenvedett a fején, a homlokvágás nyomát haláláig viselte.

Jegyzetek

Források

• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. Budapest: Datus. 2000.
• Kutassi László: Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
• Lukács László: Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982
• Kahlich Endre: Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988
• Kő András: Pengevilág - Szekszárd, 2004
• (1955. március 22.) Fuchs Jenő sírhalmára. Képes Sport 2 (12), 2. o. (Hozzáférés ideje: 2009. október 23.)
• Gallov: Gallov Rezső: Londoni olimpiák: 1908, 1948, 2012.. Budapest, 2011.

További információk

• Fuchs Jenő a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
• Fuchs Jenő a Zsidó Sporthírességek Csarnoka honlapján
• Róbert Péter: Fuchs Jenő, az első magyar olimpiai kardvívóbajnok. or-zse.hu, 2005. március 9. (Hozzáférés: 2011. március 15.)

Kapcsolódó szócikkek

• Többszörös olimpiai aranyérmesek listája